Az épület alatti nedvesség működése
Normális körülmények között, amikor jó a falak és az aljzat vízszigetelése, az épülettel fedett talajból a nedvesség sosem fog bejutni a laktótérbe. Esős időben az épületszerkezetek alatt a talajnedvesség feldúsul, megnövekszik a páraterhelés is. Különböző fizikai tényezők hatására a feldúsult talajnedvesség, talajpára elindul kifelé az épület alól oda, ahol működik a kipárolgás. Jelen esetben az épület mellett elhelyezkedő, nem fedett területekhez. Ez a kiegyenlítési folyamat sosem fog leállni, erről gondoskodik az időjárás. Esős időben épület alá be, száraz időben épület alól ki. Ilyen egyszerű és nem bonyolult folyamat ez.
Van szigetelés – mégis nedvesek a falak
Most tekintsük át, hogy olyankor mi van, ha van szigetelés az épületben, de néhol még is vizesek a falak. A magyar építőiparban jellemzően, a házak építésénél 1985-1990-es évekig egyszer homokólt, bitumenbevonatú szigetelőpapírt használtak sávszigetelésként talajnedvesség ellen. Azért, mert még nem lehetett kapni a vastag bitumenes lemezeket, vagy azért, mert lényegesen olcsóbb volt. A szigetelőpapíroknak a kihordási ideje kb. 30-35 év. Ebből következik, hogy minden olyan épület, mely ezzel a technológiával lett szigetelve, már gyakorlatilag vizes. Előbb-utóbb bizonyos helyeken megjelenik a falakban a víz. Nem jelent hosszabb távú megoldást az, ha csak ott szigetelünk, ahol látszik a falnedvesedés. Azért nem mert, a nem szigetelt falakat ezután többszörös terhelést kapnak, melynek következtében azok is vizesek lesznek hamarosan.
Felújítjuk az épületet, de van szigetelés (régi elavult), illetve nincs szigetelés, de nem látszik, hogy vizes a fal. Szigeteljük a falakat talajnedvesség ellen? Természetesen igen. A továbbiak láthatjuk, hogy mi történik, ha egy épületfelújítás során új aljzatbetont készítünk, hőszigeteljük az épületet.
Példák a problémát okozó felületekre
Régi hajópadló: homokágyba, párnafára fektetve, szigeteletlenül. Nagy mennyiségű a talajból érkező vizet képes kipárologtatni a légtérbe.
Nyers, vakolatlan téglafal: szintén nagy mennyiségű, a talajból érkező vizet képes kipárologtatni.
Az alábbi ábrák segítségével nézzük meg, hogyan változnak a falak vízterhelései, ha ezeket a kipárolgási felületeket megszüntetjük.
1. ábra
A talajból felvett nedvesség még egyensúlyban van a kipárolgással, így a falak száraznak tűnnek. A talajnedvesség mozgása (sötétkék nyíl), majd feljutása a szigeteletlen falakba, aljzatokba. A kipárolgások iránya (világoskék nyíl).
2. ábra
A leszigetelt aljzatbetonok miatt csökkent az épület alól a talajnedvesség kipárolgási lehetősége, a talajnedvesség feldúsult, ami kifelé húzódik az alapot elérve, ezáltal a szigeteletlen falak többszörös terhelést kapnak. Megjelenik a látható vizesedés is az aljzathoz közeli zónában (világoskék téglák).
3. ábra
Elkészül a hőszigetelés is.
A hőszigetelés után minimálisra csökkent a falakba feljutott talajnedvességek kipárolgási lehetősége. Itt már erősen vizesek a falak. Szigetelés nélkül akár 1,5-2 méter magasságba is képes felkúszni a víz.